Eloszor is elnezest kerek az ekezetert, en is utalok igy olvasni, de sajnos kenytelenek voltunk venni egy uj gepet, mert leegett a regi.
Szoval mar nagyon regota nem irtam blogot, rengeteg minden tortent. Az elozo munkahelyemrol nem hivtak vissza es meg csak ki sem fizettek szoval, felejtsetek el a KHS munkakozvetitot, mocskos egy banda, mar mashonnan is hallottam. Azt mondtak, hogy nem vagyok benne a rendszerukben, ja persze... De talaltam egy jobb, kozelebbi helyet, szazszor kulturaltabb es kozelebb is van, raadasul nem kozvetiton keresztul vagyok, hanem a cegnek dolgozok. Mindenfele husos sutiket gyartunk, en aki soha nem nyult nyers hushoz, elhitetitek... :D A beilleszkedes sem volt annyira konnyu, mondjuk, nem mint, ha azt vartam volna, de most eppen a gyar legjobb reszeben vagyok, szoval boldog vagyok :) Evek ota nem ismertem meg ennyi embert, mint most, sokszor ernek meglepetesek, mikor valakivel az eletfelfogasarol beszelunk, neha ugy erzem, hogy egy kulon vilagban elek szeretetbe burkolva kivul pedig megkeseredett, goromba es szomoru emberek vannak, akikkel jobb, ha nem nagyon beszelek. Azt hittem, hogy mivel itt tobb a penz, talan boldogabbak, felhotlenebbek az emberek, de ra kellett jonnom, hogy ez nem a penzen mulik, szoval nem kifogas az otthoniaknak sem, hogy azert vagyok boldogtalan, mert nincs penz, ez kamu, a boldogsag tenyleg belulrol fakad, tolunk fugg, hogy, hogy latjuk a vilagot, mennyire tudunk orulni az apro dolgoknak is. Persze itt tobb a latszatmosoly, otthon mar az sem divat. Egyebkent birom az angol embereket, orulok is, ha sikerul vegre dolgoznom eggyel, olyankor egy csomot szoktam tanulni, de sajnos a gyar minimum 80 szazaleka kulfoldi, foleg lengyel. Apropo lengyel, azt is nyugodtan elfelejthettek, hogy lengyel magyar ket jobarat, egy fraszt. Borzaszto bunkok mindenkivel, senki sem szereti oket, azert van egy-ket kivetel, de az nagyon ritka.
Honvagy
Mikor kijottunk, azt mondtam, hogy soha tobbet MO, de megmondom oszinten, hogy hetekkel ezelott ramtort a honvagy, meg szerencse, hogy kigyogyultam belole :D Sokat gondolkozok a penzen, meregetem a viszonyokat, mivel itt font van, nem olyan konnyu atallni, eloszor meg atszamolgattam, de mar egy ideje nem csinalom. Aztan ahogy ma, ebedeltem, neztem az ucsit, amit tegnap vettunk de mar majdnem elfogyott, es azon gondolkoztam, hogy es? ugy is csak egy font volt, (az egyfontos kajakat hajlamosak vagyunk beledobni a kosarba, mert 6,5-ot keresunk orankent) es akkor atporgott az agyamon, hogy itt ezert az ucsiert 10 percet dolgozok, otthon majdnem egy orat. Na es akkor ki akar hazamenni? A penz nem boldogit, de kellemetlen, mikor azon gondolozol, hogy egy tabla csokit vegyel, vagy egy ucsit, mert a ketto egyutt sajnos nem mukodik.
Na jo, ma valahogy nem mukodott ugy a irokam, ahogy kellett volna, de nezzetek el, harmas voltam fogalmazasbol :D
